PEAC-Pécs Menü
TIPPMIX PRO

VÉDEKEZÉSBŐL JELES

Védekezésből jeles
Nemrégen töltötte be harmincadik életévét Katarina Tetemondová, aki a nyáron szerződött Pécsre. A kedves, szerény és csendes, de a kosárlabda pályán annál harcosabb Katarinával beszélgettünk.
A PEAC-PÉCS négyes poszton bevethető, 30 esztendős szlovák légiósa a Magas-Tátra kapujánál fekvő Poprádon született, ahol egészen sokáig maradt, hiszen 22 éves koráig itt élt. - Poprádon nőttem fel, hárman vagyunk lányok a családban – kezd bele Katarina. - Poprád sokat jelent számomra, nagyon szép város, nagyon szeretek ott lenni, ott élni. Két testvérem közül az egyik a mai napig kosárlabdázik, a másik röplabdázott, de már abbahagyta. Édesapám ugyan sohasem volt profi sportoló, de mindig közel állt hozzá a sport, remek lábteniszező hírében állt. Neki volt egy szintén lábteniszező barátja, aki kosárlabda-edzőként dolgozott, ő látta meg, hogy milyen magas lányok vagyunk a testvéremmel, és az ő hívó szavára kezdtünk el sportolni.
   
Talán az igazi régi pécsi kosárszurkolók jól emlékeznek rá: az ezredforduló tájékán volt egy legendás szlovák sikerklub, a Natalia Hejkovával kétszer is EuroLigát nyerő Ruzomberok. Talán annak a hölgykoszorúnak a szereplése jelenthetett inspirációt sok szlovák kisgyerekeknek, hogy kipróbálja magát a palánkok világában. Vajon Katarinát is motiválhatta a rózsahegyiek szereplése? - Csak tévében láttam ezeket a mérkőzéseket és a Ruzomberokot, hiszen még gyerek voltam. Számomra igazán a poprádi lehetőségek, szülővárosom csapata jelentett jó lehetőséget akkoriban. Nagyon jó kis csapat játszott akkoriban Poprádon, Európa Kupában is szerepeltek és - sok más kislányhoz hasonlóan, akiből később kosárlabdázó lesz -, én is minden meccsükön ott voltam és szurkoltam nekik.
   
Katarina 22 éves koráig Poprádon játszott, évről-évre fejlődött, és lassan kezdte kinőni a nevelőegyesületét. El is érkezett a váltás ideje, három szezont kosárlabdázott a Ruzomberokban, amellyel az Európa Kupában is szerepelt. Ekkorra azonban már átalakulóban voltak a szlovák erőviszonyok is, hiszen a Kassa kezdte átvenni a vezető szerepet a női kosárlabdában. - Nagy kihívást jelentett, hogy elkerültem a Ruzomberokhoz, hiszen akkor egyértelműen a két csapat közül akkor már ez volt a magasabban jegyzett, szülővárosom csapata nem szerepelhetett az Európa Kupában, a rózsahegyiek viszont igen. Mindezekkel együtt, nekem ez a Szlovákián belüli klubváltást előrelépésként könyveltem el a karrieremben.
   
Magasemberünk légiósként megfordult több helyen, játszott Sopronban, Brnoban, de szolgált Spanyolországban a Zaragozánál és Franciaországban a belga határ mellett fekvő Saint-Amand-les-Eaux-ban. Óhatatlanul is kíváncsi az ember, hogy vajon miként érezte magát ezekben a csapatokban, hol, melyik városban szeretett lenni a legjobban. - Nagyon nehéz arra válaszolni, hogy hol volt a legjobb számomra. Nem egyszerű összehasonlítani ezeket a városokat, de ha már egyet ki kell emelni, akkor talán Spanyolországot említeném, azért mert nagyon kellemes, ideális klímájú helyen éltünk, ahol szinte nem is volt tél. De minden állomáshelyemről inkább a pozitívumok maradtak meg bennem. Ugyanezt tudom elmondani minden csapatomról, jól éreztem magam, a társaim között.
   
Katarina már több mint két hónapja, hogy itt van Pécsett és az eddigi időszakban kifejezetten jó benyomásokat tett magáról. Adódik a kérdés, hogy érzi magát itt nálunk? - Nagyon jól érzem magam, kedvesek velem az emberek, jól kijövök az egész csapattal és a stábbal is hamar megtaláltam a hangot. Kezdem megismerni a várost is, egyre jobban kiismerem magam, és ahogy a csapattársaimnak, úgy nekem is kifejezetten tetszik nekem itt. Az előző francia klubom kisvárosban volt, ahhoz képest Pécs a lehetőségek városa a kosárlabdán kívül is, fel tudom találni magam bármikor. Amúgy is sok hasonlóság van hazám és Magyarország között, már csak ezért sem érzem magam idegennek.
   
A hétvégén egy nagyon fontos mérkőzést nyertünk meg Cegléden, amihez nagyban hozzájárult szlovák centerünk védő- és támadómunkája is. A kosárlabdázók többsége a támadást, a pontszerzést kedveli, ám Katarina másként áll ezzel a dologgal: - Lehet, hogy kicsit furcsán hangzik, de én nagyon szeretek védekezni. Inkább ezekben a feladatokban mozgok otthonosabban, szeretem, ha meg tudom szerezni az ellenféltől a labdát és besegíthetek a társaimnak védekezésben. Persze akkor is boldog vagyok, ha pontokat dobok, de a játékom során nem a saját mutatóimra koncentrálok elsősorban, ugyanolyan, sőt talán nagyobb boldogság számomra, ha a másikat segítem és járulok hozzá ahhoz, hogy ő jobb teljesítményt nyújtson.
   
Szombaton egy újabb rangadó vár ránk, érkezik a DVTK, amely alaposan átalakult, megerősödött és nem titkolt céljuk a négybe kerülés a bajnokságban. Katarina szerint egy érdekes, izgalmas meccs előtt állunk: - Nagyon erős a magyar bajnokság, sok a kiváló csapat, amelyek bárhol képesek nyerni. Természetesen ugyanúgy igaz ez ránk is, mindenkivel szemben megvannak a győzelmi esélyeink, ha ez a csapat igazán jó napot fog ki, nagyon nehéz lesz megállítani bennünket. Biztos vagyok benne, hogy jól fel fogunk készülni a DVTK-ból és ha meg is tudjuk valósítani mindazt, ami a taktikánk, akkor le fogjuk tudni győzni a Miskolcot. Így a beszélgetés végén szeretném megkérni a pécsi szurkolókat, hogy ha idejük engedi és módjuk van rá, jöjjenek ki a szombat esti meccsre, szurkoljanak nekünk, segítsék hozzá a csapatot ahhoz, hogy ezt a fontos meccset sikerrel vehessük.




« vissza


Kiemelt támogatók:

VBW CEKK CEGLÉD - PEAC-PÉCS MK NEGYEDDÖNTŐ MÉRKŐZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

A lefújás drámai pillanatait követően 53-52-es győzelmünknek örülhettünk, ezzel bejutottunk a Magyar Kupa elődöntőjébe

© Minden jog fenntartva